Ha Olimpia - akkor London

London - 1908
Ahhoz képest, hogy csak két évük volt a felkészülésre, a szervezők kitűnőre vizsgáztak. Történt ugyanis, hogy Coubertin mindenáron Rómának akarta adni az 1908-as rendezés jogát, de a derék taljánok 1906-ban jelezték, képtelenek előteremteni a költségeket. Ekkor került a képbe a Temze parti metropolisz. Mivel az előző két alkalommal (Párizs és St. Louis) az aktuális világkiállítás keretein belül elvesztek az események, ezért a britek elvetették ezt a lehetőséget. Sőt, egy kiállítást szerbeztek, de csak azért, hogy megteremtsék az anyagi alapokat. Az eddigiekkel ellentétben ugyanis komoly befektetésekkel járt a készülődés. Nyitásnak építettek egy olimpiai stadiont - egymillió márkáért. A 45 ezres komplexumban zajlottak a versenyek, ugyanis minden sportág megrendezésére alkalmasnak bizonyult. Közepén gyepszőnyeg, körülötte futópálya, akörül kerékpár rekortán. Az egyik oldalon ötvenes úszómedence, kihúzható ugrótoronnyal! Az előkészületek tehát a rövid idő ellenére jól sikerültek, s emlékezetes maradt a megnyitóünnepség is, ugyanis Londonban vonultak fel először a nemzeti csapatok országuk zászlójával.
A kisebb távolság és a jobb körülmények hatására a St. Louis-inál jóval több résztvevő és ország küldte el versenyzőit, így a magyar csapat is. Bár a politikai vezetés még mindig nem engedélyezte a legjobb vívók indulását, a "második vonal" is aratott. Kardcsapatban tanítanivaló technikával iskolázták le a mezőnyt, sőt egyéniben is taroltak. A legjobb hat közé öt magyar jutott be, végül Fuchs Jenő állhatott a dobogó legmagasabb fokára, egyetlen tus különbséggel felülmúlva Zulavsky Bélát. Hogy London magyar szempontból az addigi legeredményesebb olimpiává váljék, arról Weisz Richárd gondoskodott. A nehézsúlyú birkózó magától értetődő természetességgel takarította el ellenfeleit a döntőbe vezető úton, ahol az orosz Alekszandr Petrov sem tudott ellenállni neki. (Weisz egyébként későbbi pogromok alatt "Zsidó vagyok!" táblával a nyakában sétált az utcákon - valamiért nem kötöttek bele.) Nem sikerült viszont Halmay Zoltán címvédése úszásban, sőt rajta ment el a 4x200-as gyorsváltó aranya is. Halmay hatalmas előnnyel vágott az utolsó etapnak, de 150-nél rosszul lett (begörcsölt), így lehajrázták (a célban el is süllyedt, úgy kellett kimenteni).
Atlétikában Somodi István ezüstérmet szerzett magasugrásban, míg az első alkalommal megrendezett váltófutásban (2x200, 1x400, 1x800 m) harmadikok lettünk. A "sportok királynőjének" versengései során a legnagyobb szenzációt az amerikaiak szereplése jelentette - negatív értelemben. Elvesztették az összes sprintszámot, amire még nem volt példa. Ray Ewry viszont újabb két arannyal (helyből magas- és helyből távolugrásban) nyolcra növelte bajnoki címeinek számát, Cooke és Gilbert együtt vehette át a rúdugrás aranyait, Sheridan és Rose megismételték St. Louis-i sikerüket (diszkosz ill. súlylökés), sőt előbbi triplázott, hiszen a diszkosz új és görög változatában is a legjobbnak bizonyult.
Az atlétikai versenyek legnagyobb drámáját a maratoni futás hozta. Dorando Pietri 35 kilométernél faképnél hagyta vetélytársait és jó négyszáz méteres előnnyel érkezett a stadionba. Itt azonban először rossz felé indult, majd néhány lépés után összeesett. Felállt, de néhány lépés után ismét összerogyott. Így ment ez pár percig, amikor beért a stadionba John Hayes is. Pietri megindult, Hayes hajrázni kezdett, a közönség sikítozott. Pietri négy méterrel a cél előtt elájult, a nézők beugráltak a pályára és bevonszolták a célba. A versenybíróság idegen segítség igénybevétele miatt diszkvalifikálta.

A magyar érmesek
Aranyérem: (3)
Ezüstérem: (4)
Bronzérem: (2)

Éremtábla
		arany	ezüst	bronz	összes
1.	Nagy-Britannia	56	49	35	140
2.	Egyesült Államok	23	12	12	47
3.	Svédország	8	6	10	24
4.	Franciaország	5	5	8	18
5.	Németország	3	5	3	11
6.	Magyarország	3	4	2	9
7.	Kanada	3	3	7	13
8.	Norvégia	2	2	3	7
9.	Olaszország	2	2	-	4
10.	Belgium	1	4	2	7

vívás:Fuchs Jenő (kard), Kard csapat (Földes Dezső, Fuchs Jenő, Gerde Oszkár, Tóth Péter, Werkner Lajos)birkózás Weisz Richárd (kf., nehézsúly)

atlétika: Somodi István (magasugrás)úszás: Halmay Zoltán (100m gyors),b 4x200m gyorsváltó (Munk József, Zachár Imre, Las-Torres Béla, Halmay Zoltán)vívás: Zulawsky Béla (kard)

atlétika: Olimpiai váltó (Simon Pál, Mezei Frigyes, Nagy József, Bodor Ödön)evezés: Levitzky Károly (egypárevezős)

.

Rögbi
A rögbi-aranymérkőzés után gyászba borultak a brit szigetek, ugyanis az ausztrál és új-zélandi vegyesválogatott Australasia néven 32:3 arányban kiütötte a hazai kedvenceket. Rakettben aztán vigasztalódtak, akárcsak vitorlázásban, evezésben és motorcsónakban. A szervezők egyébként az őszi időpontokra néhány téli sportágat is becsempésztek a programba, így műkorcsolyában és jégkorongban is bajnokot avattak.

Forrás:SportGéza